CSODAJÓ FALATOK
10 év válogatott finomságai

Megrendelhető webboltunkban!

Éljünk egyszerűen

Feltűnően sokszor hallhatjuk panaszkodni az embereket és vissza-visszaidézni a régi szép időket. A „bezzeg régen jobb volt" megjegyzések most talán tényleg megállják a helyüket, hiszen pár évvel ezelőtt sokkal kevésbé kellett idegeskednünk, és ha őszinték akarunk lenni, nem is tudtuk, hogy milyen jól élünk. Akkor is panaszkodtunk, az ember ilyen: mindig sérelmez valamit. Ha tanultunk valamit az utóbbi időkből, akkor az az, hogy mindig van rosszabb. A járvány, a háború, a mértéktelen árdrágulások után elmondhatjuk, hogy sokkal jobb volt pár éve, az összes akkori gondunkkal együtt. Azonban tanulhatnánk mást is az elmúlt évekből. Jobban megbecsülni azt, amink van, anyagi javakra, élelemre és a szeretteinkre való tekintettel is. Megtanulhatnánk örülni, ha van étel a hűtőben és utánpótlás a kamrában. Örülhetnénk annak, ha ki tudjuk fizetni a számlákat, és még marad is egy kevés pénzünk ilyen gazdasági helyzetben. Jó és szerencsés, ha ketten vannak erre, mert eloszlik a teher, így annak is örülhetünk, ha van párunk, aki mellettünk áll, és megvigasztal egy-egy nehéz nap után, és örömünkben is osztozik. Örülnünk kell a saját és a szeretteink egészségének, mert ez a legfontosabb. Annak, hogy van hol laknunk, pihennünk, elfogyasszuk ételünket. Annak, hogy van mit felvennünk, hogy egy nehéz nap végén kis békére lelhetünk egy kádnyi kellemes meleg vízben. Gyerekeinknek, szüléinknek, testvéreinknek, barátainknak vagy egy jó szomszédnak, mert bizony egy házsártos igencsak megkeserítheti az életünket. Örüljünk a tavasznak, a virágzó fáknak, az illatozó virágoknak, a csodálatos orgonának. A napsütésnek, a madárcsicsergésnek, a csendnek, amire néha szükségünk van. Tanuljuk meg kizárni azt a sok rémisztgetést, ami manapság körülvesz bennünket. Az internet teljesen megbolondult, összeesküvés-elmélet hajszolok ijesztgetnek bennünket, hogy a „tuggyuk kik" az életünkre akarnak törni. Az Armageddon-jóslók szerint bármelyik pillanatban véget érhet a világ, jönnek az ufók, a végítélet angyalai meg a robotok, és a különféle projektek kitalálói megállás nélkül azon törik a fejüket, hogyan irtsák ki az emberiség nagy részét. Ezek mellett aggódhatnánk azon is, hogy leesünk a lapos fold széléről, miközben fentről vegyszereznek bennünket: pusztuljunk! Ilyen rémisztő, zavarodott és bizonytalan világot talán még nem látottá Föld. Nem, nem vagyok cinikus. Sőt, valójában igenis félek. Nem tudom mitől, mert már senki sem tudja, mitől kell valójában félni, de az aggodalom kardja folyton ott lebeg felettünk. Talán akkor tesszük a legjobbat, ha elzárkózunk ettől a sok negatív hozzáállástól. Az emberek évezredek óta félnek a világ végétől, számos őrült és/vagy szektás tévhit ölt már sok embert. Sőt, a világ végét már ősi sumer agyaglemezen is említik. Nem tudjuk, mi vár ránk, de ha van bennünk szeretet, béke és akár istenfélés, ami nagyon sokunknak segít, akkor remélhetően ezeket a napokat is átéljük, és előbb-utóbb minden helyrezökken. Gondoljunk erre jó erősen minél többen, hiszen azt mondják, hogy minél többen akarnak egy dolgot, annál valószínűbb, hogy bevonzzuk. Éljünk tehát egyszerűen. Együtt, egymásért, békés szívvel. Örüljünk a csodálatos tavasznak, és természetesen legújabb kiadványunknak, amivel reméljük, kis örömöt lopunk mi is az önök életébe.

Fagyal Hajnalka