Kínálatunk    
Gasztronómiai magazinunk októberi kiadványa
meses kifest
    
_______________________________________
Nyitólap            Súgó               Tagság          Kapcsolat
Olvasóink megtalálhatnak minket a www.erdko.ro weboldalon is!
www.erdko.ro
Keresse a terjesztoknél!
Ára: 3,80 lej

Corvin Erdélyi Konyha VI. évf. 10. (59.) szám - 2014. október
Előfizetési akció!
Ízelítő:
Kavargó októberi szelek szárnyán
„Megtanulod, hogy semmi sem ismételhető [...] és megtanulod, hogyha jól is érzed magad azokkal, akik körülvesznek, mindig hiányozni fognak azok, akik már nincsenek...”
Most bennem is ez kavarog, mert a múlt, a jelen és ezek által a jövő is összekapcsolódik; a múlt hibái, kérdései többször is előtérbe kerülnek. Néhány évvel ezelőtt határozottan biztos voltam benne, hogy meg tudok birkózni életem legfontosabb döntéseivel, de ma már elbizonytalanodtam. Nem tudok pótolni valamit, ami nem rajtam múlik, ami nem megvásárolható, ami egy másik emberhez kötődik; neki kellene olyan lépést tennie, amire valószínűleg sosem lesz hajlandó, de olyan nagyon fontos lenne ahhoz, hogy mosolyt fakasszon, hogy erőt, hitet adjon, hogy eltörölje egy fejlődő lélek sérelmeit.
Borges írta: „... és elfogadod a zuhanást emelt fővel és nyitott szemmel... és megtanulod az utakat a mára és a mostra építeni, mert a holnap nem garantálja a terveidet... a holnapnak mindig van egy csomó olyan változata, ami megállíthat fele úton…” Most is úgy gondolom, hogy nem szabad a múltban élni, hiába dobogtatja meg az ember szívét, hiába hozza vissza a szép emlékeket, ha találkozunk valakivel, akit régen szerettünk, vagy szeretnénk elmondani valakinek, aki már nem lehet köztünk valamit, ami fontos lett volna, de nem tettük meg, amikor lehetett. Az élet pörög, a napok telnek, újabb viharok, nehézségek jönnek, melyekkel szembe kell nézni, és ismét meg kell hozni a lényegre törő döntéseket valahogy úgy, hogy az senkinek ne fájjon, hogy a lélek háborgásai elcsitulhassanak, és visszatérjen az egyensúly.
Szerencsére az élet mindig ad újabb lehetőségeket, csak keresni kell ezeket. Sokszor segít, ha kicsi időt szánunk magunkra, sétálunk egyet az őszi tájban, színes faleveleket gyűjtögetünk, és miközben ezeket nézegetjük, talán megtaláljuk a megoldást, meglátjuk a reményt. Vagy a konyhánkban készíthetünk valami finomságot, amellyel meglephetjük a családunkat, a szeretteinket, és önmagunknak is örömet szerezhetünk. Mert a sütés-főzés szeretete is sokszor erőt adhat, és olyan lelki nyugalmat hozhat, amelyet csak az érez, aki valóban szívesen sündörög a fazék körül.
Valaki egyszer azt mondta nekem: fogalmazd meg, mit is szeretnél, mit kérnél, ha lehetőséged lenne, és mondd ki hangosan, vagy írd le. Most ezt teszem. Kívánom, hogy mindannyiunknak az október hozzon színpompás, kellemes őszi napokat, a remény sugarát a szívekbe, a szeretet mosolyát az arcokra, és ízletes ételeket az asztalokra.
Barabás Orsolya
Az október számomra a semleges hónapok közé tartozik. Valahogy soha nem nőtt a szívemhez, annak ellenére, hogy ebben a hónapban ünneplem a névnapomat, és hogy imádom az ősz ilyenkor már megjelenő színeit. Gyergyó vidékén rengeteg olyan hely van, ahol a hegy- és domboldalak ebben az időszakban ezerszínűvé válnak. Szeretek sétálni a lehullott falevelek között, érezni, ahogyan a szél – ha még nem túl hűvös – a hajamba kap, és valahogy úgy érzem, mintha szárnyalhatnék a csodák közepette. Jó lenne, ha – akárcsak a szél –, végigsöpörhetnénk mindenen, kitörölhetnénk azokat a dolgokat, amelyek negatív hatással vannak az emberekre, és helyébe hozhatnánk sok-sok pozitív érzést, történést, mosolyt az arcokra, remény csillogását a szemekbe.
Bevallom, ezekben a napokban nagyon sok minden foglalkoztat, az élet nagy kérdései kerülnek elém, törnek fel bennem, és nem mindig tudok elég okos lenni, hogy megválaszoljam ezeket, hogy lássam az utat, a folytatást, a reményt, hogy tudjam, mit kellene tenni, hogy mindenkinek jó legyen, aki fontos nekem. Jorge Luis Borges fogalmazta meg az Idő múltán című művében: