A varazslo kertje Csáth Géza

A varázsló kertje


Formátum: 12x21         Oldalszám: 256
Ára: 6,50 lej (+ postaköltség)
Nincs a készleten

Bemutató: Eredeti neve Brenner József (Szabadka, 1888. február 13. - 1919. szeptember 29., Szabadka közelében). Író, kritikus, zeneesztéta, orvos. Sokoldalú tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Kitűnően hegedült, rajzolt, festett. 14 éves volt, amikor első zenekritikái a Bácskai Hírlapban megjelentek. Érettségi után Budapestre került Szabadkáról orvostanhallgatónak. ... Olvasd tovább... ... Unokabátyja, Kosztolányi Dezső ösztönzésére a Budapesti Naplóba írt tárcákat, bírálatokat, majd a Nyugatnak is munkatársa lett. Bartók és Kodály első méltatói közé tartozik. 1910-ben megszerezte az orvosi diplomát. Rövid ideig a Moravcsik-féle ideggyógyászati klinikán dolgozott, mint tanársegéd. Ekkor szokott rá a morfiumra. Nyaranta vidéken volt fürdőorvos.
A világháborúból súlyos betegen tért haza, s elhatalmosodott rajta a morfinizmus. Földesen, majd Regőcön működött, mint községi orvos.
Eredeti hangú, érdekes elbeszélésein eleinte a francia „diabolikus" írók hatása érződött. Később mindinkább a modern lélektan eredményeinek szelleme hatotta át novelláit.
Képzeletét az idegbeteg vagy idegbetegségre hajlamos emberek groteszk, zilált, zaklatott világa izgatta. A korszerű természettudományos szemlélet irracionális borzongások ábrázolásával ötvöződött írásaiban. Rendkívüli érzékenysége lélektani éleslátással, szemléletének dekadenciája hűvös elemzőkészséggel párosult.
„Csáth Géza orvos. Pszichiáter, aki tudja, hogy lelki életünkben nincsenek csodák és véletlenek, a lelkünk történései éppen olyan végzetesek, mint a szívünk, a vesénk, a májunk működése és a haragunk, az ambíciónk idegreakcióját szabályos görbékben lehet levetíteni a fehér lepedőre." - írta róla Kosztolányi Dezső. Az emberi lélek új tájait térképezte fel, legjobb elbeszéléseivel, keményre fogott, szuggesztív írásaival a századelő magyar prózájának megújítói közé tartozik.

Pacsirta Kosztolányi Dezső

Pacsirta


Formátum: 12x21 cm         Oldalszám: 192
Ára: 6,00 lej (+ postaköltség)
Nincs a készleten

Ízelítő: Kosztolányi Dezső (1885-1936)
„...Az utolsó napokon mégis sürgönyök keresztezték egymást, melyek a legkisebb részleteket is tisztázták. Már nem lehetett lemondani az útról. Anya visszajött, hozta a fogkefét. Apa gondosan selyempapírba pakolta. ... Olvasd tovább... ... Még egyszer körülnéztek a szobában, és mikor látták, hogy nem maradt künn semmi egyéb, rányomták a kosárra a fedelét. De a kulcs nem fogott, a zár mindig kipattant, ezért a kosarat cukorspárgával kötötték át, úgy, hogy apa sovány mellével ránehezedett, s homlokerei kiduzzadtak. Ezen a napon korán ébredtek mind a hárman, legott csomagolni kezdtek, és a rendkívüli izgalomban csak ide-oda bódorogtak. Még ebédelni sem tudtak rendesen, mert folyton eszükbe jutott ez, az. Most azonban elkészültek.”

Fekete kolostor Kuncz Aladár

Fekete kolostor


Formátum: 12x21 cm         Oldalszám: 464
Ára: 8,50 lej (+ postaköltség)
Nincs a készleten

Bemutató: Kuncz Aladár (1885-1931)
„... Aztán öt évet töltött fogolytáborokban, tömlöcökben, egy sziget várbörtönében, kegyetlen vagy közönyös parancsnokok alatt, magyar, osztrák, német polgári foglyok társaságában, kedves és visszataszító, finom és faragatlan... Olvasd tovább... ... emberekkel, betegekkel, haldoklókkal, gyilkosokkal és dühöngő őrültekkel.” – így írt Kuncz Aladárról a Nyugatban, 1931 júniusában Kosztolányi Dezső, s ez a Fekete kolostor rövid összefoglalója is lehet akár. Nem is jellemezhetnénk ennél jobban az emlékirodalom eme remek darabját. Az író 1931-ben, halála előtt néhány nappal veheti kézbe élete meghatározó eseményéről, a noirmoutier-i erődbe való internálásról szóló, tizenöt évig érlelt könyvét. Az első világháborúban öt évig szabadságától megfosztott Kuncz Aladárt ekkor egyszerre önti el a beteljesülés és a felszabadultság érzése. Azáltal, hogy megírta és megjelentette „feljegyzéseit a francia internáltságból”, az író beteljesítette azt, amit lelkiismerete szerint
saját sorsának vallott. Befejezte küldetését.
A halál így végső feloldozást jelentett számára.

Utazas Eszak-Amerikaban Bölöni Farkas Sándor

Utazás Észak-Amerikában


Formátum: 12x21 cm         Oldalszám: 256
Ára: 6,50 lej (+ postaköltség)
Nincs a készleten

Bemutató: Bölöni Farkas Sándor (1795-1842)
„Kedvező körülményeim oly szerencsés helyzetbe hoztak volt, hogy 1830, 1831 és 1832-ben Európának és Észak-Amerikának némely részeiben utazásokat tehettem. Ez volt életem egyik legszebb időszaka! Az utazás örömei a visszaemlékezetben kedvesebbek; de még kétszereződnek ha azokat... Olvasd tovább... ... másokkal is közölhetjük. Azt mondja egy francia író: „Mit ér egy szép vidéknek látása, ha nincs kinek mondhassuk: Mely szép ez a vidék!” Ezen érzelem teve engemet is íróvá, s arra bírt, hogy amerikai jegyzeteimnek egy részét közrebocsássam. Az amerikai polgári és társasági életben sok oly pontot találtam tökéletre kifejtve, és sok oly tudnivalót, mik még nálunk, legalább magyarul, ismeretlenek. Ha jegyzeteimmel e boldog haza helyzetéről némű felvilágosítást terjeszthetek, sokszorozva lesznek utazásom örömei.”

A koppanyi aga testamentuma Fekete István

A koppányi aga testamentuma


Formátum: 12x21 cm         Oldalszám: 200
Ára: 6,00 lej (+ postaköltség)
Nincs a készleten

Bemutató: Fekete István (1900-1970)
A történelmi regény a török hódoltság idején játszódik. Főhőse Babocsi László, végvári vitéz, akinek apját Oglu aga, a koppányi vár ura párviadalban ölt meg. A cselekmény László és Oglu összecsapásával kezdődik, melyből a magyar dalia kerül ki győztesen, megbosszulva ezáltal apját. ... Olvasd tovább... ... A történet másik szála a bolondvári császári zsoldoskapitány Kales Rudolf pénz- és zsákmányszerző fondorlatait követi nyomon, aki a vitéz öröklött vagyonára is szemet vetett.
E két szálból szövődik a romantikus történet, melyben - Fekete István
sajátos szemléletéhez híven - jelentős szerepet játszik a táj,
itt főként a balatoni láp világa.
A kalandos történetből a végvári világ színes képe és a korabeli élet is feltárul, regényesen ugyan, de mégis hitelesen.

Vuk Fekete István

Vuk


Formátum: 12x21 cm         Oldalszám: 164
Ára: 6,50 lej (+ postaköltség)
Nincs a készleten

Ízelítő: Fekete István (1900-1970)
„Vuk megmozdult. Az éhség karmai mintha tüzesek lettek volna, és Tás felől ingerlő, meleg illatot lehelt a szél. A kisróka remegett az izgalomtól. Élő egérrel, vakonddal már játszva elbánt volna, de Tás túlságosan nagy volt. Elindult, megállt, újból elindult, és a végén nyüszítve, sírva fakadt. ... Olvasd tovább... ...
- Egyedül vagyok… kicsi vagyok… éhes vagyok - vakogta halkan, aztán mind hangosabban: Egyedül vagyok… kicsi vagyok… mit kell tennem? Éhes vagyok! -
Ekkor egy mély hang kiáltott vissza a dombról, hol sötét volt, és nagy fenyők sóhajtoztak:
- Ki fia vagy odalent kis vérem?"

Teli berek Fekete István

Téli berek


Formátum: 12x21 cm         Oldalszám: 1. kötet - 216 /2. kötet - 208
Ára: 15,00 lej (7,50 lej/kötet) (+ postaköltség)
Megrendelhető

Ízelítő: Fekete István (1900-1970)
„A testes gazdász hangja mélyebb és komolyabb volt, mint valaha.
– A nyáron már kioktatott benneteket a berek egyre s másra, de csak télen tud igazán félelmesen kegyetlen lenni. (...) Gyerekek, ma reggel tizenkét fok hideg volt, de lehet, hogy holnapra húsz lesz; és húsz fok hidegben eltévedni, egy éjszakát kint tölteni ... Olvasd tovább... ... majdnem bizonyosan végzetes. Aztán vannak a berekben helyek, ahol soha nem fagy be a víz. (...) Matula ismeri ezeket a helyeket is. (...) Matulának adtam egy kis iránytűt, ő tud vele bánni, majd megtanuljátok ti is, de elsősorban és mindig hallgassatok őrá. Ő tud mindent, őnála többet csak a berek tud. (...) És most ígérjétek meg, hogy mindenben rá hallgattok.
– Ígérjük – rebegte megilletődötten a két fiú.
– Adjátok becsületszavatokat!
István bácsi felállt, és a gyerekek is felálltak.
– Becsületszavunkra!
A kézfogás nagyon komoly volt, majdnem ünnepélyes....”

Teli berek

Ízelítő:
„– Farkast lőttem!
És lelökte a válláról az őzet és a farkast.
És csak állt. Bütyök dermedten nézte a hatalmas zsákmányt, Matula pedig összehúzta a szemét, arca megkövült, aztán lassan felengedett. Nehézkesen felállt az asztaltól, odament a farkashoz, ide fordította, oda fordította, megnézte lábát, hasát, végül a nyakához csúszott a keze. Aztán Tutajosra nézett.
– Az őzet is agyon kellett lőni? Olvasd tovább... – Összegabalyodtak, Gergő bácsi… Ez a… – mutatott a farkasra – már lerántotta…
– Okosan…
– Aztán a lövés után ez még mozgott…
– Okosan! Nem baj, Gyula – Matula hangja most kedveskedő lett, szinte vigasztaló –, az őzet majd megesszük, erről meg – mutatott a farkasra – nem beszélünk.
– Miért?! – csattant fel egyszerre a két gyerek.
Matula szelíden Gyula vállára tette a kezét.
– Mert ez a doktor farkaskutyája… ”